Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt hazai áldozatairól. Ez a nap szimbolikusan arra a tragikus eseményre utal, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a magyarországi zsidóság gettókba zárása. Tegnap a megyeszékhelyen, Szolnokon is megemlékeztek a tragédiáról.
A magyarországi holokauszt egy hosszú és fájdalmas folyamat végpontjaként következett be. A magyarországi zsidóság tömeges deportálása 1944. május 15-én vette kezdetét. A műveletet Adolf Eichmann vezetésével a náci Németország irányította, a magyar közigazgatás és a csendőrség aktív közreműködésével.
A következő hónapok során körülbelül 437 ezer vidéken élő zsidó embert szállítottak haláltáborokba, elsősorban Auschwitzba. A deportálások során naponta négy vasúti szerelvény, összesen 147 vonat indult el.
Az emléknap bevezetését még 2000-ben, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján. A javaslata alapján az iskolákban minden évben április 16-án kerül sor a holokauszt áldozatainak tiszteletére rendezett megemlékezésekre.
Az 1941-es népszámlálási adatok szerint, a trianoni határok revízióját követően megnövekedett országterületen 725 ezer zsidó vallású állampolgár élt. Közülük hozzávetőleg kétharmad vesztette életét a deportálások, a kényszermunka és a holokauszt során elkövetett tömeggyilkosságok következtében. A vidéki zsidóság szinte teljesen megsemmisült, míg Budapesten körülbelül 100 ezren élték túl a vészkorszakot.
A roma közösség tagjai szintén súlyos veszteségeket szenvedtek el: a történészek becslése szerint 5 ezertől akár 70 ezer főig terjedhet azoknak a magyarországi romáknak a száma, akik a náci népirtás során, koncentrációs táborokban vesztették életüket. Az ő emléküket a Porajmos, azaz a roma holokauszt áldozatainak emléknapján, augusztus 2-án idézik fel minden évben.
Szolnokon a mai Pelikán Szálló helyén egykor egy gettó állt, ahová a szolnoki zsidó családokat zsúfolták össze, mielőtt koncentrációs táborokba hurcolták őket. Erre a megrázó múltra ma már csak egy emléktábla figyelmeztet.
A szolnoki áldozatok emléke előtt tisztelegve a hagyományokhoz hűen megkoszorúzták az emléktáblát. „Én úgy gondolom, hogy minden szörnyűség a szavakkal kezdődik. A gyűlölködve kimondott szavakkal, amikből előbb agresszió lett, majd a hatalom által törvényekbe foglalt megkülönböztetés, és halál. Legyen ez a nap figyelmeztetés, hogy hová vezetnek a szavak!” – fogalmazott Györfi Mihály polgármester.
Szalay Ferenc kormánybiztos szintén megemlékezett a tragikus évfordulóról, szerinte „muszáj jól az eszünkbe vésni, hogy a történelemben sosem járt jól, aki kardot rántott, a háború, a vérontás nem megoldás, a békét minden áron fenn kell tartani, mert olyan nem történhet még egyszer, ami 1944-ben megtörtént…”
Képek: Vajó Levente
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
